Kértünk székeket. Nyolc. tíz órákat ülünk. Nem teljesen indokolatlan, hogy pár évente új, kényelmes székeket szeretnénk. Nyolc helység van, nyolc fő erőforrás a mindenkori személyzet. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz.
Az előző helyen sem szarral gurigáztak, de székre ott nem jutott. Mikor már nagyon jajgattunk, a főnök elindult a házban és az irodákból a folyosóra kitett – értelemszerűen, állapotuk miatt feleslegesség vált – székeket lecipeltette a férfi kollégákkal a vágószobákba.
Még előbb és az volt a legkisebb tőkéből gazdálkodó cég, nem azt a fajtát vették meg, amit kértünk, de vettek új székeket. A Hálózat TV barátságos volt a dolgozóival. Akkoriban megelőzve, lehagyva korát, egyedüli indulóként a pályán. Csak visszatekintve látja az ember a valódi értékeket.
