Andrei Makine: A francia hagyaték
(részlet)
” – Csak egy rubelecskét, szépségem, a rokkantnak! Charlotte önkéntelenül kikerülte, annyira ijesztő volt, ahogyan valósággal a földből nőtt ki a férfi. Akkor vette észre, hogy a piac mellett csakúgy nyüzsögnek a hadirokkantak – a „szamovárok”. Olykor kis gumiabroncs kerekeken, olykor csak puszta golyóscsapágyakon guruló ládáikban a kijáratnál szólongatták az embereket, pénzt vagy dohányt kértek. Volt, aki adott mások megszaporázták lépteiket, megint mások meg elkáromkodták magukat, és kioktatólag hozzátették: „Eltart benneteket az állam… Nem szégyellitek magatokat?!”…
… Elbeszélését a visszaúton fejezte be Charlotte. – A hatóságok végül megelégelték ezeket a rokkantakat a téren, a kiabálásukat, a verekedéseiket. De főleg azt, hogy rossz fényt vetettek a nagy Győzelemre. Tudod, jobban szeretik, ha a katona bátor és mosolygós, vagy … elesik a harcmezőn. Ők pedig …
Egy szó, mint száz, egy napon több teherautó érkezett, a rendőrök kiszedték a szamovárokat a ládájukból, és felhajigálták őket a raktérbe. Ahogyan a fahasábokat feldobálják a szekérre.Egy moszkvai asszony mesélte, hogy az északi tavakhoz, egy szigetre szállították őket. Egy régi lepratelepet alakítottak át nekik… Ősszel próbáltam érdeklődni a telep felől. Gondoltam, odamegyek dolgozni. De amikor tavasszal odaérkeztem arra a vidékre, azt mondták, hogy a szigeten már nincs egyetlen rokkant sem, és hogy a lepratelepet felszámolták… Különben nagyon szép vidék volt. …”
Mire ez a sok idézet?
Paul Davies: Az utolsó három perc
(részlet)
„Hangsúlyoznunk kell, hogy a hamis vákumok tisztán elméleti konstrukciók, melyek sajátosságai nagymértékben függnek attól, hogy milyen elméletet használunk.”
Camus: A pestis
(részlet)
„Újra és újra lemásoltuk ugyanazokat a közlendőket és ugyanazokat a híradásokat, olyannyira, hogy bizonyos idő múltán a szavak, melyek először vérrel borítva léptek ki szívünkből, üressé és értelmetlenné váltak.”