napról-napra:
https://www.worldometers.info/coronavirus/country/hungary/
2022. december 8
2022. június 6.
2022. május 26.
2022. április 6.
2022. március 5.
2022. február 18.
2022. január 6.
2021. december 15.
2021. december 3.
2021. november 17.
2021. október 28.
2021. október 20.
2021. október 14.
2021. október 8.
2021. október 4.
2021. szeptember 25.
2021. szeptember 22.
2021. szeptember 15.
2021. június 8.
beteg: 806089, halott: 29866
mintha, javulna a helyzet
2021. május 28.
beteg: 803119, halott: 29654
2021. május 24.
beteg: 802346, halott: 29560
2021. május 17.
beteg: xxx, halott: 29213 (7 nap, 520/74)
2021. május 10.
beteg: 575610, halott: 28693 (7 nap, 891/127)
2021. május 3.
beteg: 782892, halott: 27802 (13 nap, 1594/122)
2021. április 23.
beteg: 764394, halott: 26208 (7 nap, 1446/206)
Örülök, hogy ismerek olyan orvost, aki nem állt be a hóhérok közé.
2021. április 16.
beteg: 742198, halott: 24762 (5 nap, 1345/269)
„Tudod nincs menyország, de minden síron nő virág.
Várj, míg felkel majd a nap.”
2021. április 11.
beteg: 720164, halott: 23417 (7 nap, 1702/243)
Új könyörgés (a költészet napján)
Add, hogy alapbetegség híján,
Adattorlódás áldozata ne legyek.
2021. április 4.
beteg: 685979, halott: 21715
2021. április 2.
beteg: 661721, halott: 20995
Március 22-től új, halivúdi egérfogaim vannak.
2021. március 22.
beteg: 580642, halott: 18451
2021. március 16.
beteg: 529122, halott: 17226
2021. március 11.
beteg: 489172, halott: 16497
Kezd eldurvulni a helyzet. Nemcsak a halálozást illetően.
2021. március 5.
beteg: 452547, halott: 15619
A helyzet sokat romlott. Állandósult a napi 6000 teszt-kérés. És a gyulladás is.
Dob utca…
2021. március 3.
beteg: 435689, halott: 15188
2021. február 24.
beteg: 410129, halott: 14552
Ma megkaptam a második oltást Egyelőre, még a karom sem fáj. Nagyon kevés munkám van, több önkéntes beosztást vállalok a Vöröskeresztnél. Tervezek egy lelkesítő videó-tréninget összeállítani, főleg magamnak. Most nem festek, de szívesen előszedném az elmúlt év festményeit elemzésre.
2021. február 20.
beteg: 400111, halott: 14252
2021. február 15.
A száján sarkában mocorog egy herpesz. Évek óta nem volt. Összefügghet az oltással?
2021. február 12.
beteg: 383735, halott: 13543
Nagyon hideg lett, mintha csak tél lenne. Ez a kis virág dacol az időjárással.
2021. február 6.
Ma teremfelügyelő voltam. Sok fiatal vizsgázó között. Maszkban. 9, 10-n vöröskeresztes önkéntes.
2021. február 4.
Éjjel fájt a szúrás körül a karom. Mára enyhült.
2021. február 3.
beteg: 370336, halott: 12739
Ma oltakoztam. A z első adagot megkaptam. Tünetem nincs, még a karom sem fáj. Nem hittem volna, hogy annyira fogom utálni a saját félelmem, hogy oltás után ácsingózom. Ha bármi szokatlant érzek, arról mindenképpen beszámolok.
2021. január 27.
beteg: 361881, halott: 12198
2021. január 19.
beteg: 352703, halott: 11409
2021. január 9.
beteg: 340459, halott: 10554
2020. december 27.
beteg: 316060, halott: 9047
2020. december 19.
beteg: 300022, halott: 7914
2020. december 18.
beteg: 295977, halott: 7725
2020. december 13.
beteg: 276247, halott: 6784
2020. december 1.
beteg: 221073, halott: 4977
2020. november 20.
beteg: 165901, halott: 3568
2020. november 12.
beteg: 126790, halott: 2784
2020. november 8.
beteg: 109616, halott: 2438
2020. november 4.
beteg: 86769, halott: 1973
2020. november 2.
beteg: 82780, halott: 1889
2020. október 28.
beteg: 65933, halott: 1578
2020. október 27.
beteg: 47768, halott: 1535
2020. október 19.
beteg: 63642, halott: 1173
2020. október 18.
beteg: 46290, halott: 1142
2020. október 15.
beteg: 41732, halott: 1052
2020. október 11.
beteg: 37664, halott: 954
2020. október 5.
beteg: 31480, halott: 833
2020. szeptember 25.
beteg: 22127, halott: 718
2020. szeptember 19.
beteg: 16111, halott: 669
2020. augusztus 22.
beteg: 5098, halott: 611
2020. június 29.
Nem vezetem tovább a naplót. Bár, sok haszna, de még több kára volt az eltelt hónapoknak. Az én konklúzióm, hogy ez, a pandémia álruhájában megjelenő globális terrortámadás, ami a terrorista és a túsz szerepébe egyaránt kényszerít bennünket, csak arra jó az újraelosztás során, hogy végleg a gátlástalanok, erkölcstelenek kezére játssza a pozíciókat, pusztán a piaci haszon reményében.
2020. június 28.
beteg: 4142, halott: 581
2020. június 27.
beteg: 4138, halott: 578
2020. június 26.
beteg: 4127, halott: 578
2020. június 25.
beteg: 4123, halott: 577
2020. június 24.
beteg: 4114, halott: 576
2020. június 23.
beteg: 4107, halott: 573
2020. június 22.
beteg: 4102, halott: 572
2020. június 21.
beteg: 4094, halott: 570
2020. június 20.
beteg: 4086, halott: 570
2020. június 19.
beteg: 4081, halott: 568
2020. június 18.
beteg: 4079, halott: 568
2020. június 17.
beteg: 4078, halott: 567
2020. június 16.
beteg: 4077, halott: 565
2020. június 15.
beteg: 4076, halott: 563
Nem hiszem, hogy valaha a trópusokra akarnék utazni.
2020. június 14.
beteg: 4069, halott: 562
2020. június 13.
beteg: 4064, halott: 559
2020. június 12.
beteg: 4053, halott: 555
2020. június 11.
beteg: 4039, halott: 553
2020. június 10.
beteg: 4027, halott: 551
2020. június 9.
beteg: 4017, halott: 550
2020. június 8.
beteg: 4014, halott: 548
2020. június 7.
beteg: 4008, halott: 546
2020. június 6.
beteg: 3990, halott: 545
2020. június 5.
beteg: 3970, halott: 542
2020. június 4.
beteg: 3954, halott: 534
2020. június 3.
beteg: 3931, halott: 539
2020. június 2.
beteg: 3921, halott: 532
2020. június 1.
beteg: 3876, halott: 526
2020. május 30.
beteg: 3867, halott: 524
2020. május 29.
beteg: 3841, halott: 517
2020. május 28.
beteg: 3816, halott: 509
2020. május 27.
beteg: 3793, halott: 505
2020. május 26.
beteg: 3771, halott: 499
2020. május 25.
beteg: 3756, halott: 491
2020. május 24.
beteg: 3741, halott: 486
Megszerettem Dóri tornáit. Kissé alattomos (nevető fejecske), mert könnyűnek látszik, de mégis jól megizzaszt. Itt egy rész:
2020. május 23.
beteg: 3713, halott: 482
2020. május 22.
beteg: 3678, halott: 476
2020. május 21.
beteg: 3641, halott: 473
2020. május 20.
beteg: 3598, halott: 467
2020. május 19.
beteg: 3556, halott: 470
Az út elkészült. Az emelkedő számú megbetegedésre tekintettel, a zárlatot vasárnap éjjel tényleg feloldották. Elkezdtem egy képet, nem virágok, félek, hogy bele is törik az ecsetem. Nem is mutatok képet.
2020. május 18.
beteg: 3535, halott: 451
2020. május 17.
beteg: 3509, halott: 462
Azt hiszem, ma van az újranyitás. Úgy látom, hogy nincs felismerhető összefüggés a számok és a nyitás-zárás között. Vagy más irányú, mint ahogy én látom. A Facebook mostanában az otthoni munkaterekre bemutatását szorgalmazza.
… és a kenyér is kisült
2020. május 16.
beteg: 3473, halott: 448
A régi bazalt kockák, még mindig biztos alapot nyújtanak.
2020. május 15.
beteg: 3417, halott: 442
2020. május 14.
beteg: 3380, halott: 436
2020. május 13.
beteg: 3341, halott: 430
2020. május 12.
beteg: 3313, halott: 425
Egyszerre fut az összes project és még mindig maradt időm. Jelentkeztem egy rajzoló munkára, várom, hogy megérkezzenek hozzá a digitális eszközök. Jelentkeztem egy állami képzésre, igazából szinten tartás miatt és mert a számítástechnikát önképzés formájában tanultam mindig. Biztos, hogy tudnak újat mondani. (Dübörög és remeg alattam a ház, már amennyiben ezeket az óriási kilengéseket, nevezhetjük remegésnek.) Elfogyott a papírom, a festés emiatt szünetel. De nem sokáig, ma veszek egy tömböt.
2020. május 11.
beteg: 3284, halott: 421
2020. május 10.
beteg: 3263, halott: 413
És szülinap is. Gy. sütötte nekem.
2020. május 9.
beteg: 3213, halott: 405
2020. május 8.
beteg: 3178, halott: 392
2020. május 7.
beteg: 3150, halott: 383
2020. május 6.
beteg: 3111, halott: 373
2020. május 5.
beteg: 3065, halott: 363
2020. május 4.
beteg: 3035, halott: 351
2020. május 3.
beteg: 2998, halott: 340
Régen mutattam zenét, lenyűgöző Simándy.
2020. május 2.
beteg: 2942, halott: 335
2020. május 1.
beteg: 2863, halott: 323
2020. április 30.
beteg: 2775, halott: 312
2020. április 29.
beteg: 2727, halott: 300
2020. április 28.
beteg: 2649, halott: 291
Saját kezűleg leadtam a filmet, ami egy festő portréja, így az illusztráció – témában és irányban – egyaránt helytálló.
Este meglátogattam a fiamat. Vonattal mentem, még kényelmesebb és gyorsabb, mint valaha, mert nagyon kevesen utaztak.
A kötés nem haladt, viszont három festmény is elkészült. Az akvarell papír elfogyott és én nem tudom, hogy költhetek-e erre. Munkáról semmi hír.
2020. április 27.
beteg: 2583, halott: 280
2020. április 26.
beteg: 2500, halott: 272
A hatvanas évekbeli szülőknek, sok aggódni valójuk lehetett. A Heine-Medin betegségre épp csak kifejlesztették a védőoltást, bárányhimlő, kanyaró, skarlát, valamelyiket biztosan elkapták a gyerekeik, ha ugyan nem az összeset. Sőt, mint a mi esetünkben, van, amit többször is. Ezek nagyon csúnya betegségek voltak és ha összeálltak járványokká, akkor nem ártott megkímélni, akit csak lehetett. Így történt, hogy amikor a skarlát jelei kiütköztek a testvéremen, de én még egészséges voltam, ő házi karanténba került, én meg egy ismerős családhoz. Életemben először pillanthattam be egy másik otthonba, maradandó élmény lett az is, de ami még mindig fájdalmasan összeszorítja a szívem, a testvérem hiánya. Ott állok Ómika ablaka alatt, a testvérem fejecskéje csak egy homályos foltnak látszik az üvegen keresztül. És patakzanak a könnyeim. Ma, oda-vissza, 9298 lépést tettem meg, hogy felnézhessek a harmadik emeleti ablakára, hogy integethessek neki.
2020. április 25.
beteg: 2443, halott: 262
Aztán folytattam a MET Gálával, de bevallom, már nagyon elegem van.
2020. április 24.
Előkészítettem a kötögetni valót is.
Átalakítottam a konyhát festő-műteremmé. Ott a legjobbak a délelőtti fények.
beteg: 2383, halott: 250
Csak a számot írom ki, túl sok helyet foglal. De a képernyőfotót megőrzöm.
2020. április 23.
Előkészítettem a festő dolgaimat. Emlékszem, hogy a festés kiváló időstrukturáló tevékenység. Legutóbb a Testőr című sorozatot fejeztem be. Abban lógott, belügyminiszter szobájának a falán, egy ihlető kép. Úgy értem, hogy lemásolom, amennyire emlékszem, aztán megnézem újra, hogy milyen volt.
Nem úgy látszik, mintha a vírus visszavonulóban lenne.
beteg: 2284, halott: 239
2020. április 22.
Kenyérsütés, film javítgatás, szoba-walking…
beteg: 2168, halott: 225
2020. április 21.
Napok óta nem írok, mert beleestem én is, a koronavírus egyik súlyos szövődményébe, a nagy rendrakási lázba. És még főzök is.
De, az elmúlt napok történéseihez megjegyezném, hogy azok, akik a fertőzésre koruknál fogva fogékonyabbak, hazakerülnek a kórházból, jó eséllyel beteljesítik a május eleji tetőzésre vonatkozó jóslatot. Hiszen, a több helyen, több műszakban teljesítő egészségügyi dolgozók, igen, azok, akik az öregotthonokba is szétvitték a fertőzést, nyilván a kórházi ápoltjaikat is megbetegítették már. Ők, mielőtt belehalnak az ellátásuk hiányosságaiba, továbbadják a családtagjaiknak a betegséget. A hamarosan érettségizők, már csak arról gondoskodnak, hogy aki a vakszerencse révén kimaradt, felzárkózhasson. És ebben nem az egészségügyi dolgozók és az érettségizők a hibásak.
beteg: 2098, halott: 213
2020. április 20.
beteg: 1984, halott: 199
2020. április 19.
beteg: 1916, halott: 189
2020. április 18.
Tegnap felidéztem a legszörnyűbb, úgy értem, a legfélelmetesebb betegséget, amit valaha is átéltem. Itt nem számolom a hipochondriám generálta ijesztő, halálos betegségeket, a valódi és a maga idejében végzetes kimenetellel fenyegető kórokat, ebből talán, a kanyaró és a skarlát volt félelmetes, de nem annyira nekem, mint inkább a szüleimnek és a lelki borzadályokat. Két szörnyű, nyilván korona-féle vírus okozta megbetegedésem volt. Egyszer, amikor a kisfiam még nagyon kicsi volt, napokig feküdtem, nem mérsékelhető, 40 fok körüli lázzal, abban a hitben, hogy ebbe bele fogok halni. A rettegésemet, az elesettségemet fokozta a félelem, hogy mi lesz a gyerekemmel. Doktor Bugár-Mészáros Tibor, a kerületiek legfőbb védelmezője, napokon át eljött hozzánk, fel a harmadik emeletre, a hatalmas és nyilván nehéz táskáját cipelve és adott egy több üvegcséből összeszívott injekciót, biztatott, hogy ne féljek, vigyáz rám és én szépen, lassan meggyógyultam.
Aztán, néhány éve, a munkahelyemen, egyik-percről a másikra, egy kontrollálhatatlan rohamban láz, hányás, hasmenés, ájulás tört rám. Egy munkatársam hozott haza, máig hálás vagyok neki. A „Kancsenzönga” megmászásához kevesebb erőfeszítés kell, mint nekem akkor kellett, hogy felérjek a harmadikra. Pár napig nagyon rosszul voltam, de az az első pár óra, igazi, halálközeli élmény volt. Biztos voltam abban, hogy minden egyes molekulám, minden erejét elszívta a betegség és innen nincs visszaút. A betegségek okozói itt vannak körülöttünk, elsuhannak mellettünk, néha hozzánk érnek, együtt élünk velük. És igen van, hogy letepernek és küzdenünk kell. Általában, egy darabig, rövid-hosszú életünk végéig, szerencsésen kerülünk ki a betegségekkel vívott harcból.
Mennyire vágyik rá némelyikünk, hogy elhiggye, élnek köztünk élet-és halál urai. Akik megállíthatnak minden bajt, a migránsokat, Sorost, a vírust, az idő kerekét. De, tudnotok kell, hogy senki sem ura életnek, halálnak.
beteg: 1834, halott: 172
2020. április 17.
beteg: 1763, halott: 156
2020. április 16.
beteg: 1652, halott: 142
2020. április 15.
A videót persze, nem vágtam meg. Nincs annyi karanténidő a földön, ami nekem elég lenne. Viszont kikísérleteztem, a „két kamerás” felvétel lehetőségét.
Miközben foglalkozom az oldallal, ezt hallgatom:
beteg: 1579, halott: 134
2020. április 14.
Ma „home office”, még mindig van javítani való. Aztán megvágom a kovászos kenyér videómat, amit a tegnapi sütés alkalmából készítettem. Lassacskán munka után kell néznem, mert gyülekeznek a számlák.
beteg: 1512, halott: 122
2020. április 13.
Valahol kihagytam egy estét. Változtatok a jegyzetelési módszeremen. Összeraktam a kovászos kenyeremet. Hajtogatom, kelesztem. „Printscríneltem” a mai adatokat. Harmadik napja enyhén beteg vagyok vagy nagyon hipochonder. Jövő héten csináltatok egy tesztet. Mennyivel hasznosabb lehetnék, ha nem kellene itthon rostokolnom. Tegnap elkezdtem a fotóim között rendet rakni. Nem csoda, hogy húzódoztam ettől a munkától. Ideszögez a monitor elé, nagyon elfáradok. Bizonyos válogatásaimat feltöltöm a Facebook-ra, legyen valami haszna ennyi év munkájának. Biztos, hogy nemcsak én szeretek képeket nézegetni.
… és a mindennapi trolim
2020. április 12.
Mára is találtam valami imádni-valót.
2020. április 11.
Mai zene:
2020. április 10.
… és az imádnivaló:
Jesus Christ Superstar – FULL STAGE SHOW | The Shows Must Go On – Stay Home #WithMe
2020. április 9.
2020. április 8.
Ha valamit sajnálok, hát azt, hogy nem játszom egy zenekarban, bármilyen hangszeren, akár a leghátsó sorban. Imádnám.
2020. április 7.
A mi fekete napunk.
2020. április 6.
2020. április 5.
Sorozatot nézek.
2020. április 4.
Végre átkábeleztem a gépet és a hozzávalókat, mert már takarítani sem lehetett az összekuszálódott vezetékektől. Ezt is sporttevékenységnek fogom fel, mert nagyon nehezemre esik már az asztal alatt görnyedezni. Tegnap B. bevásárolt helyettem, mert úgy látta, hogy „túlstresszeltem” a járványhelyzetet. Nyomatékosan felszólított, hogy ne nézzem, ne hallgassam Cecíliát és a híreket. A. úgy fogalmazott, hogy végül mégiscsak beszoptam a hülyítést. Kaptam egy nagy halom emailt, ami a film javítanivalóit tartalmazza. Csupa olyasmiről, amiről a megvalósítása pillanatától lehetett tudni, hogy kifogás tárgya lesz. Először nagyon haragudtam, de aztán rájöttem, hogy ezen az úton közelebb kerülhetek egy régi rejtély megfejtéséhez. Így aztán, vezeklésnek veszem.
Elkezdtek egy radikális terápiát.
2020. április 2.
2020. április 1.
Tegnap éjjel elkezdtem szorongani a jövő miatt. Érkezett néhány számla. Én minden szempontból rendszeren kívül vagyok, a háló, ha egyáltalán van alattam, túl nagy lyukú. Befejeztük a filmet. Sokat edzettem, viszont sokat is eszem. Még takarításra is rászántam magam. A padlás homályából elővonszoltam két szőnyeget, hogy a szomszédokat kíméljem a torna dübörgésétől és a tréner zajától. Kisikáltam őket a kádban, most csöpögnek és száradnak. Hosszúra nyúlik ez a karantén. Nem is bánom, hogy hamisak az adatok, így is nagyon nyomasztó.
Ma este, még azt a gyér kis tapsot sem hallottam, mint amit az előző napokon.
2020. április 1.
2020. március 31.
Ma táv-munkázom. Legalább van még munkám, mondaná bárki a helyemben. Legalább annyira szorongok és unom a bezártságot, mint mindenki. Tanulom tovább az animációs programot is. Kiderült, hogy a hozzávaló figurákat, Illusztrátorban kell megrajzolni. Lesz mit tanulnom. A betegünk, ma átkerült a másik kórházba. Egyelőre nem változtattak a kezelésén.
Nehéz hinni ezeknek a számoknak. Ha nem tesztelnek, akkor mihez képest. Ha az egész, az a valamennyi egy részének a kétharmada, de ebbe nem számoljuk bele azokat, akiket nem számolunk bele, akkor miért mossak gyakrabban kezet, mint ahány éves a kapitány?
2020. március 30.
Ma igazán rossz kedvem van. Pedig, elég jól kezdődött a napom. A szigetre ugyan nem mentem, de itthon megvolt a 40 perc edzésem. Aztán, én balga, végighallgattam Cecília beszámolóját a korona helyzetről, megtudtam, hogy teljes felhatalmazást kapott a koronázatlan király és gondolkoztam azon, hogy meddig fogom húzni, munka és bevétel nélkül. Hogy egyáltalán visszamehetek-e dolgozni? Az itthoni munka miatt, még korábban, megrendeltem az Adobe csomagot. Ebben sok olyan program van, amiről most hallok először. Elkezdtem tanulni az Animate-t.
Végül el kellett mennem vásárolni. Szörnyű rosszkedvemben, a nagybeteg vigasztalgatott. Tegnap még úgy volt, hogy átszállítják egy másik kórházba, végül mégis maradnia kell és itt folytatódik a kezelése.
Úgy érzem, hogy beteg vagyok. Mindennap úgy érzem.
2020. március 29.
40 perc edzés. Főzőcske. Rossz lett. Megfogadtam, hogy amíg van itthon ehető, nem megyek boltba. Ezt nyilván nem fogom betartani, mert nem bírom a konzerveket, még a finomakat sem. Remélem, hogy ma este is hallok távoli tapsot! Hirtelen, nagyon sok beteg lett.
Bach! Imádom!
2020. március 28.
Délelőtt csatlakoztam egy angol csoporthoz, Skype-on tanulunk.
2020. március 27.
Reggeli állás:
Reggel 20 perc edzés. Találkozó B-val, vigasztalni egymást. Egy darabka letörött a fogamból, de járvány idején az ember nem megy fogorvoshoz. Sokat telefonáltam. Nem főztem, nem házimunkáztam. Olvastam, filmet néztem. Ma este a távolból hallottam gyenge tapsot. Imádom Bartókot.
2020. március 26.
Tegnap GRoby hozott sertés húskockákat. Rabságom alatt, elég időm van főzni. Pörköltet csinálok, karfiolt, krumplit főzök. A pörköltről rég leszoktam, étteremben nem eszem, magam nem főzöm. Nem bírom a sertést, a hagymát, a pirospaprikát. De kivételes időket élünk és a tegnap sütött kovászos kenyér, éppen jó lesz mellé köretnek.
A kenyérről. Miután végigolvastam az interneten és a könyvespolcon fellelhető szakirodalmat, jó tanácsokat, praktikákat, határozottan kirajzolódott előttem az eljárás, a kenyér készítésének mikéntjét tekintve. És mert minden kenyeremet rögtönözöm, így a receptet illetően, csak hozzávetőlegességeket tudok mondani. A kovászt hosszabban érlelem, mint általában írják és a felhasználni kívánt mennyiséget célzom meg az első naptól. Ez azt jelenti, hogy nem veszek ki belőle, hanem minden hozzáadással növekszik a mennyisége. A kb. 30 dekányi kovászt kitermelve, a továbbiak érleléséhez elkülönítek egy keveset, sőt két keveset, mert az ízek variálása így lehetséges. Arra gondolok, hogy az erjesztés során, ami 5-6-7 nap, különféle lisztekkel etetve, más-és más ízű kovász keletkezik. Így ugyan mindegyik más és soha többet ugyanazt nem tudom előállítani, de én ezt nem bánom és más nincs itt, aki bánná. A kenyérlisztre ugyanaz vonatkozik. Persze, könnyű magas számú lisztből készíteni, de legutóbb, az összeöntögetett maradékokból is finomság sült ki.
A kovászomhoz ugyanannyi vagy kicsit több langyos vizet és majdnem háromnegyed zacskónyi lisztet használok fel. Ízlésemhez képest, sokkal több sót kell beletennem, hogy finom legyen, persze csak a második dagasztásnál. Kézzel dagasztom, mert ezt egyben kézápolásnak is tekintem, a kovász és a belecsorgatott olaj magas vitamintartalmának köszönhetően. Sokáig dagasztom, ütöm-verem, csapkodom, hogy a sikér szálasodjon benne. Ezt a szakkifejezést, a minap hallottam a testvéremtől, aki szintén süt – teljesen más receptúra alapján, nagyon finom kovászos kenyeret. Aztán, többször hajtogatom, óránként vagy, amikor éppen lehet, hiszen eddigre már nagyon unom és bele is kezdtem valami másba és elfelejtkeztem róla. Aztán, amikor szépen megdagadt, ha reggel kezdtem hozzá, akkor késő estére, az előzőleg jól beáztatott és előforrósított pataki-tálba gördítem, egypár sikerületlen bemetszést hajtok végre a tetején, pedig még a zsilett pengét is előkerestem és 35-40 percig sütöm fedél alatt, aztán 5-10 percig fedél nélkül.
Sokat telefonálgattam és talán emiatt, alábbhagyott a közlési vágyam. Különös érzés arra várni, hogy elkap-e, megbetegszem-e, meggyógyulok-e, belehalok-e?
2020. március 25.
Szomorú események történnek a családban, amelyek a második éjszakát vonják ki a korona ellenőrzése alól. Ha tetszik, ha nem, a kórházakat járjuk, pavilonok között bolyongva, keresve a minden logikát és ésszerűséget nélkülöző számozás között, a ránk tartozót.
Erről nem is írhatok többet, mert csak önkéntes szolidaritásból osztozom a betegségen, a félelmen, a magányon.
Kedves regényeimet tudom úgy olvasni, hogy elrágódom egy-egy oldalon, bármelyiket választva, hiszen kívülről tudom. Szóval az éjszaka maradék idejében, Camus, Jung és egy torz álom, amiben a régi tévészékház pincéjéből keresem a kivezető utat.
Az éjszaka és a kialvatlanság ellenére, korai kelés. Úgy ébredek és sietve készülődöm reggel hétkor, mintha sürgős dolgom lenne. Pedig csak tízkor kezdünk dolgozni és mert mára várom az élelmiszer házhoz szállítást, megfogadtam, hogy tényleg ki sem dugom az orrom. A mindennapos dolgokat nem is írom be a programok közé, mint a mosás, vasalás, takarítás, mosogatás. Jó, nem emésztenek sok időt és szakaszosan lehet teljesíteni.
A maradék lisztfélék felhasználásával, egy finom kovászos kenyeret sütöttem. Közben a film vágása is haladt. Egy adag maszkot átadtam annak, aki kérte. Bosszantó dolog, hogy nem tudok elmenni egy USB-USB kábelt venni, amire pedig nagy szükségem lenne. Ma megpróbálom kialudni magam. Addig is A kékszakállú herceg vára-t hallgatom. Imádom!
"A jelentés hozzáteszi azt is, hogy több európai országban a laboratóriumi eszközök fogytával, kevesebb teszt elvégzésre kerül sor, így a klinikailag igazolt esetek száma is kevesebb lesz. Ez azonban nem jelenti, hogy a valóságban kevesebb lesz a megbetegedés. A legfrissebb adatok szerint 204 930 fertőzöttet és 11 810 haláleset tartanak számon összesen az EU-ban, az Egyesült Királyságban, illetve Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában."
Borzasztóan meg fogok ijedni, ha elkapom.
2020. március 23.
Úgy látszik, ha valaki rászánja magát a tartalomszolgáltatásra, annak házhoz megy a téma. Már aludtam, éjjel egykor, amikor riasztottak, hogy őriznem kellene egy lakást, aminek, életmentés miatt, be kellett törni az ajtaját. Gyorsan felkapkodtam a ruháimat, maszkot és kesztyűt vettem és rohantam át. Ott ültem három macska társaságában és vártam hogy visszaérkezzenek és hazamehessek aludni. Ma arról akartam írni, hogy este Wagnert hallgattam, Trisztán és Izolda. És le akartam írni, hogy imádom Wagnert, mert minden posztba teszek egy imádni valót. Azám, de a Trisztánra nem lehet aludni, olyan szívdobogást kaptam tőle, hogy alig hallottam a zenét. Aztán, arról akartam még írni, hogy délután még befejeztem néhány maszkot, amiket kértek tőlem. Még előtte, hogy délután tartottam egy edzést, hiszen börtönben vagyok és mint a filmekben az ártatlanul elítélt hős fekvőtámaszokkal, én a vibrációs trénerrel várom sorsom jobbra fordulását, a szabadulás óráját.
A sikerületlen térdműtéteim miatt, pár éve felmerült bennem, hogy ha így marad minden, akkor kerekesszékbe kerülök. Rettenetesen fájt. Persze, míg el nem vesztettem minden bizalmamat, orvostól-orvosig mentem, de a legoptimistább jóslat is az volt, hogy térdprotézis. Eddigre én már azt sem értettem, hogy vethettem alá magam a porc piszkáló műtétnek, szóval; soha többé térdspecialista. Amikor a porcot nyomokban sem tartalmazó térdeim miatt a csípőm is elkezdett fájni, akkor a fiam tanácsára végigszedtem egy kúrányi durva szert és vettem két viccesen kinéző neoprén térdtartó szimbólumot és azóta is úgy csinálok, mintha egy perccel sem lennék több, mint 35.
Itthon, a kocogás helyett a vibrációs tréner is megteszi. Rá van írva, hogy porckopottak ne használják, mégis sokat javított az állapotomon. Most kicsit viccelek, mert azért, az akaraterő a fő hozzávaló. Miközben úgy edzek, hogy izomfeszegetéssel fennmaradok rajta, közben „karizmozni” is lehet. Még az RTL-ben tanultam az „integető izom” nevet, mert ahogy emitt a sorosmigráns a főtéma, amott a feszes fenék-zsírégetés-lúgosító diéta szentháromság mozgatta a főszerkesztőket. Megosztom a zenelistámat veletek. Az első szám a bemelegítés, aztán mindent bele!
Az edzés és Wagner között megnéztem a Két pápa című filmet. Egy igaz barátom, megosztotta velem a Netflix fiókját. Ezerszeresen hálálta már meg azt a kis segítséget, amit valaha tőlem kapott. És akartam írni az én Home Office-omról, hogyan oldjuk meg a háromnegyed részben elkészült filmünknek a befejezését, nagy távolságból. Ediuson vágok, az anyag nálam van, nagyon sok a nyersanyag, majdnem tele van egy két terrás winchester. Ebben persze benne van, a nagy mennyiségű trükk munka által lefoglalt terület is, After Effects-ben, Photoshop-ban készülnek bizonyos elemek. TeamViewer-rel megosztom a képernyőmet a rendezővel, aki otthonról tudja nézegetni, scriptelni az anyagot. Ma pedig, a közös képernyőn együtt vágjuk, szerkesztjük, miközben telefonon keresztül forró dróton vagyunk. Próbáltunk a számítógépen keresztül kommunikálni, de nem sikerült megoldanom. (Jelenleg a PC HDMI kábellel kapcsolódik az okos TV-hez, ahonnan optikai kábelen keresztül csatlakozik egy régi, de jól működő házimozi hangrendszerhez. A PC hangkimenetelére csatlakozik egy hagyományos sztereó hangszóró. Az volt az elképzelésem, hogy a Skype vagy Messenger vagy bármi egyéb webkamerás program, ezt a csatornát veszi igénybe, míg az Edius hangja ettől függetlenül szól. Az elmélet rendben van, de gyakorlatban a webes mikrofon lehalkítja a vágóprogram hangját és még össze is gerjednek. Ezt kiküszöböltük a telefon beiktatásával, de nem túl elegáns. A hangkimenet kapcsolgatása, mind a PC-n, mind a televízión, bizonyos számú alkalom után, a hangrendszer folyamatos recsegését eredményezi, ami csak az összes résztvevő újraindításával orvosolható.) Mindezt abban a reményben írtam ilyen hosszan, hogy talán beleolvas valaki, aki ért is hozzá. Mióta el kellett hagynom a csodálatos Hálózat TV-t, a csodálatos műszaki vezetőt és a többi remek IT-s szakembert, nincs kihez fordulnom a kérdéseimmel.
Ma délelőtt, jól haladtunk, különösen ahhoz képest, hogy egy órát aludtam. De aztán, megint ki kellett mennem az utcára, hogy beszerezzek egy járókeretet az éjszakai balesetesnek. Maszk, kesztyű, stb. Szerencsére, a közeli Salus üzlet nyitva volt és elhozhattam az utolsó darabot. Szeretem ezt az üzletet, a térdtámaszom is innen van. Leszállítottam és a fertőződés fokozott veszélyétől felizgatva, hazajöttem. Azzal nyugtatom magam, hogy a testvérem (és még sokan mások), csak két évvel fiatalabb nálam, de egészségügyi dolgozó lévén, fel sem merülhet, hogy otthon rostokoljon. Ugyanúgy elbumlizik a munkahelyére, mint eddig is, mert ez a dolga. Furcsa itt nálunk ez a „maradjotthon”, „hordjmaszkot” mozgalom. Van, akire vonatkozik és van, akire nem.
Ma esti „cinema_ablak”
2020. március 23. hétfő
2020. március 19-n, már nem kellett mennem dolgozni, mert elmúltam 60 éves. Másnap, pénteken kimentem és körbefutottam a Margitszigetet, félve, hogy egy esetleges kijárási tilalom bekövetkeztével, erre már nem lesz lehetőségem. Szombaton itthon kuksoltam és maszkokat varrtam magamnak és a családtagoknak. Vasárnap nagyon korán keltem, hogy megszegve a „maradjotthon” javaslatot, járjak egyet. Hideg lett, visszatért a tél, futni nem tudtam volna, ahogy ma sem. Általában a hatossal jövök haza, de most nem javallt tömeg-közlekedni, viszont annyira megizzadok, hogy mire hazajutnék, tuti, hogy jól megfáznék. Én voltam az egyetlen, aki megszegte a szabályt, egy árva lélekkel sem találkoztam, sem beszippantani valakitől, sem kiköpni nem volt kire – a vírust.
Aztán még foglalkoztam a maszkokkal, tisztasági betétet lehet beleragasztani, kávéfilter papírt, vagy porzsák szeletet lehet belecsúsztatni a nagyobb védelem érdekébe. Beüzemeltem a Skype-t, hátha felhív valaki és nem kezdtem hozzá a nagytakarításhoz. Camus pestisét nagyon régen olvastam – pedig egyik mottómat ebből a kiváló regényből idéztem a honlapomra – hozzákezdtem ismét. Nem veszített a vonzásából, ha azt nem tekintem, hogy nagyon rosszul látok és elég apró betűs, de hát emiatt nem marasztalhatom el őt. Éjszakánként zenét hallgatok.
Met. Csajkovszkij: Jevgenyij Anyegin
Ma már muszáj volt elmennem a boltba. A Kossuth téri Aldit választottam. Volt minden, amit akartam, sőt jóval több, csak liszt nem. Tervezem, hogy sütök egy kovászos kenyeret, de ráérek vele.
Esik a hó! Imádok itthon lenni, azt sem bánom, hogy nincs kaja.
Félek, egyre inkább a „cinema_ablak” és „cinema_gang” lesz az egyetlen tudósítási lehetőségem. Magam számára, hogy strukturáljam a beláthatatlan időt – kötelezővé tettem a mindennapos jegyzetelést.
Most derült ki, hogy valaki a családban nagyon csúnyán köhög.