„A római egyetemen ötezer diák tüntetett a diákságot szervező kommunista szakszervezeti vezetőség ellen. Szétverték az egyetem tantermeiben és laboratóriumaiban a berendezéseket. A spontán dühkitörésről készült felvételek tanulságosak. A kommunista bűvészinasok, amikor szétrombolják a magánvállalkozás rendszerét, fogvacogva észlelik, hogy üres ígéreteken túl nem tudnak semmit a helyébe tenni. Ugyanakkor a dühöngő diákok üvöltenek, hogy a diploma nem ér semmit, mert a diplomások nem jutnak álláshoz. A kommunisták ilyenkor hallgatnak arról, hogy a kommunista államokban többek közt azért nincs intellektuális munkanélküliség, mert nincs munkanélküli segély. A diplomást, aki nem dolgozik, munkakerülőnek, a társadalom henyéjének nyilvánítják. Amerikában a munkátlan diplomás elmegy teherautót vezetni, és nem érzi kisebbrendűnek magát. Az olasz, hamis ígéretekkel elvakított diplomás munkanélküli nem hajlandó az átmeneti krízisidőben kézimunkát végezni Nápolyban vagy Milánóban – inkább szétrombolja az egyetemet és fenyegeti a szakszervezeteket.”
1977-ben írta. Olasz helyett mondjunk magyart és rögtön aktualizáltuk a gondolatot. Ugyan nálunk most van segély, de nyilvánvalóan nem elegendő megélhetésre, tehát olyan, mintha nem is lenne. A többi stimmel.