Önkéntes munka

Az elmúlt hét eseményei:
A munkahelyemről – ahol március(!) közepe óta nem kapok munkát és fizetést és ahová hiába fordultam segítségért – értesítettek, hogy a szerződésem december 31-n megszűnik.
A Fővárosi Kormányhivatal tájékoztatott, hogy semmiféle segélyre vagy támogatásra nem vagyok jogosult.
A helyi Önkormányzattól igazolást kaptam, hogy szükség esetén – szociális alapon – egészségügyi ellátásra jogosult vagyok.

A Vöröskereszt önkénteseként, 300 embert értesítettem arról, hogy mikor és hol végzik el a COVID-19 tesztjét.
Megtettem 50 ezer lépést.

Egy barátom előre kifizetett nekem egy munkát, amit még el sem kezdtem.
Egy másik barátom, aki külföldön él, vett tőlem két képet, amikhez majd csak a járvány után tud hozzájutni.

Amúgy meg – reflektálva a rendszeresen felbukkanó, azonos gondolat mentén megfogalmazott panaszra – mióta élek, minden évben, az aktuális rezsim “brutálist hitelt vesz fel, ezzel eladósítva az országot X évre”. Az idők végezetéig és még kétszer, oda meg vissza, el vagyunk adósítva. És még mindig csak ugyanannyira rossz, mint tegnap is volt.

Vacsora
Vacsora

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük