A szerződés szerint szeptember 30. volt a végső határideje a munkálatok befejezésének. Még ma is, október 16-n itt tébláboltak, spaklizgattak a lépcsőházban.
Kategória: Mindenféle
Isten malmai folytatás 2.
2026. szeptember 25.
Na, nézzük, hol tartunk ma…
2026. szeptember közepe
Mint három bomba-szakértő.
A kéket a kékhez! De, nem. Nehogy átvágd!
A kéket a piroshoz! Azt vágd!
A kéket a piroshoz! Azt vágd!
Fél óra vésés után indulatos vitatkozás kezdődik.
Micsinálsz?! Ne oda! Ne azt! Ne úgy! Inkább menj haza!
Aztán elkeseredett tanakodás.
Nem nyitnak ajtót. Ezek meg nincsenek itthon.
Elcsendesednek. Valaki végül beengedi őket. Közben megérkezik a munkatársam, akinél civilizáltabban ember nem beszél ebben az országban. Érdeklődik, hogy mi várható? Mikor lesz kikapcsolás?
Fél óra múlva, háromnegyed órára, mondják neki.
Azt javaslom, a tapasztalataimra támaszkodva, hogy inkább ne kapcsoljuk be a gépet. És igen, tíz perc múlva lekapcsolnak.
Aztán másfél óra múlva halljuk, ahogy Pista kérdezi, hogy visszakapcsoljon-e. Nehogy, mondja másik Pista, majd háromkor.
Ekkor megint kiabáltam és a söprögetésük (porozás) alatt már ismét volt villany.
Választ kaptam a kerületi építési osztálytól, hogy magasabb fórum elé vitték a bejelentésem.
Belefáradtam a folyamatos közvetítésbe. Inkább összegzem az eddigieket.
Nyilván, engem utálnak a legjobban az állandó reklamálásom és hepciáskodásom miatt, de mégis ennek köszönhetően elértem bizonyos eredményeket. Az áram ki-be kapcsolgatása csak arra az időre szorítkozik, amikor tényleg csinálnak valamit, ami érintésvédelmileg rizikós. Amikor fúrnak-faragnak, kopácsolnak, üvöltöznek, azt áramszolgáltatás mellett is képesek tenni.
Hozzá kell tennem, hogy különböző ablakokból, különböző hangerővel olyan mondatok is röpködtek, hogy a fekete rák egye ki a beleteket és hasonlók. Szóval, nem vagyok egyedül a problémámmal.
Végül megírtam azt a levelet az építési osztálynak, ugyan még nem érkezett válasz, de ígéretet kaptam, hogy illetékesség hiányában továbbítják egy másik építési osztálynak, akik majd továbbítják egy újabb építési osztálynak. És előbb-utóbb válaszolnak vagy nem válaszolnak.
Itt jegyzem meg zárójelben, hogy összesen két illetékes válaszolt nekem a hozzá intézet levelekre. Az egyik JanosomKadarom volt a maga idejében, amikor kiutazása a közérdeket sérti indoklással utasították vissza többször is az útlevél kérelmemet, Illetve Tarlós István.
Neki akkor írtam, amikor a beteg, öreg anyukám itt lakott nálam, itt üldögélt a gangon, mert mást már nem tudott csinálni. Napozgatott, a virágokat igazgatta. Akkor még a Nap sem volt ennyire kegyetlen és ellenséges. Szegény Bruce Willis helikopterezett a feje fölött egész hétvégén, megállás nélkül. A Bajcsyn meg drifteléssel szórakoztatták az arra fogékonyakat a Forma 1-s pilóták.
Egy hosszú, szomorú levélben megírtam neki, hogy mit gondolok erről.
Hosszú, indoklós választ kaptam, viszont következő évben már nem volt helikopterezés és nem volt gumi égetés sem.
Leszámítva a nagyjainkat, akik ugye az ötödik kerület felett szoktak átrepülni Mogyoród felé, hogy le ne maradjanak a következő futamról.
Ezt mind és az útlevél liberalizációt is nekem köszönhetitek.
Levelezésem Tarlóssal (esküszöm, hogy érdemes elolvasni) és Rogánnal. (Neki, Rogánnak, nyilván nem volt titkárnője, hacsak Krumpli kutya be nem segített, mert a füle botját sem mozdította a levelemre.)
2026. 08. 17, 18, 19
A szokásos fel-le kapcsolgatás. Jobb, ha nem hiszem el, amit mondanak, mert tuti, hogy nem akkor történik, amikorra ígérik. Szóval, nem tudok hómoffiszozni.
Szépen, békésen telt el a négynapos ünnep. A szerelők is inkább nyaraltak. Ez jó, mert zaj és pormentes volt a ház és rossz, mert tényleg soha el nem készül ez a villanyvezeték csere.
Viszont a telefonomon barkácsoltam egy rövidke videót:
Isten malmai folytatás
Hétfőn, 2026 július 13-n
kaptam egy emailt, hogy július 13-tól megkezdődik és előreláthatólag szeptember 30-ig tart a villanyvezeték felújítása a házban.
(Úgy látom, hogy a helyes-írási-képtelenség, kifejezetten sikk lett az elmúlt években. Pedig már az összes program javít, telefonon és számítógépen egyaránt.)
Hétfőn, kedden és szerdán, a harmadik emelet három felszálló ágát bontogatja ki egy ember a kis kalapácsával centiméterről centiméterre.
Lehet, hogy ez még szeptembernél is tovább fog tartani.
Továbbra sem tudok semmit arról, hogy az ügyvédek milyen megegyezés alapján bontották fel a padlástér beépítésre vonatkozó szerződést, ha ugyan felbontották. Az eddigi fenyegetőzésekre emlékezve, hogy-hogy nincsenek az elállásnak valamelyik félre nézve anyagi kötelezettségei, illetve, hogy lehet a „ház ügyvédje”, aki azt állította magáról, hogy nem az.
A zavaros előzmények az alábbi linkeken, a maguk zavaros módján követhetőek.
(Az oldal alján, a minősíthetetlen állapotban lévő társasház alsó szintjéről egy videó, a jelenlegi állapotokról. A gettó-házban egy 46 m² lakás közös költsége kb. 32 000 forint.)
Alacsony tulajdoni hányaddal rendelkezem, így javaslataim…
2026.07.23.
A 10. napon
Szintenként 4 lakás. A szomszédnál már új villanyóra van, ideiglenes csövezéssel, ami nem tudom, mit jelent. De, az ideiglenest értem… Még kb. 16 lakás…
július 23-24 összegezve:
Azt talán mondanom sem kell, hogy egyik sem hord védőszemüveget, kesztyűt, maszkot. Nem kapnak védőitalt, szünetet. Viszont szakaszosan dolgoznak, mert hol a fúrószár törik bele a falba, hol kiderül, hogy nem is ott kellett volna vésni, stb. A „gyenge áramnak” négyszer kellett átfúrni a legvastagabb falat, hogy a megfelelő helyre kerüljön a luk.
Viszont van lézeres mércéjük, de nem használják. Az nem tudom, hogy tervrajzuk van-e, de nem látok náluk ilyesmit. Ahogy szerződést sem láttam. Az áramot továbbra sem biztosítják, de megengedik, hogy bedugjam a hosszabbítót az elosztójukba. Még jó, hogy annyi hosszabbítóm van, hogy az egész utcát el tudnám látni.
Kérdeztem, nem sokkal azután, hogy egyikük elkezdte begipszelni a tátongó gödröket, hiszen a vésés következtében néhol egész téglák zuhantak ki a falból, valamint az új telepítésű szekrény helyét is sikerült elméretezni, hogy hallottak-e már azokról a habanyagokról, amelyekkel ezt a kegyetlen munkát, a gipszelést, töredék időre lehetne csökkenteni? Hallottak, szóval egyikük el is szaladt a sarokra, venni egy palackkal.
Ők, a munkások
ilyen-olyan szakképesítéssel rendelkeznek, de a kötésekkel meg kell várniuk a főnököt, az egyiket vagy a másikat, mert több is van.
Ők, a dolgozók,
hárman-négyen nagyon szorgalmas, rendes emberek. Ami rajtuk múlik azt megteszik. Amihez nem értenek, azt is megpróbálják megcsinálni, abból mindig baj van.
A szekrényről annyit, hogy kötelező jelleggel ezt kell beépíteniük. Otromba nagy, egy kisebb lakásnyi helyet elfoglal, viszont az én régebbi villanyórám annyira kiáll belőle, hogy nem lehet visszatenni az ajtaját. Sebaj, utána jártak, majd jön az elműeonmvm és kicserélik. Gondolom, hogy legkésőbb ekkor feltűnik az illetékes szolgáltatónak, hogy továbbra is a lakásokon belülre szerelik vissza a villanyórákat és majd intézkednek, hogy mindent le kell szerelni és a lakásokon kívül elhelyezni.
„Nem, nem” – mondták, az a rendelet a cserékre nem vonatkozik, mert a javaslatomra a szerelők is utána néztek. Úgy legyen! Azt mégsem úszom meg, hogy a „gyengeáramos” egyszer csak benyomuljon és ismét elkezdjen falat vésni. A szervezetlenség első osztályú.
Lássatok néhány képet
a felújítás következő etapjáról. Még mindig nem végeztek nálam.
Sajnos, képtelen vagyok elolvasni. És nem csak ezt kellene, hogy átlássam, ha ez egyáltalán lehetséges, a működést:
2026. 07. 28.
A mai nap egy igazi rémálom volt. Magamra haragítottam a vállalkozót. Megpróbáltam érvényesíteni a követelésemet, miszerint a tegnap átvágott optikai kábel és a ripityomra törött tükör pótlásával felmerülő költségek ne engem terheljenek. Elismeri, nem ismeri el, de ha én így, akkor ő úgy, szóval, igazi vonal alatti beszélgetés volt.
(Itt jegyzem meg, hogy 20 milliós kölcsönt vetetett fel velünk a közös képviselő, az önkormányzat utófinanszírozott támogatása mellé. Durva.)
Szerencsére a Telekom szerelője igazi profi. Gyorsan, jól dolgozott. Felüdülés volt.
2026. 07. 29.
Tegnap telefonon tájékoztattam a közös képviselőt az eseményekről és kértem, hogy küldje át a vállalkozóval kötött szerződés másolatát, amire ő, a vállalkozó többször is hivatkozott. Csak költségvetési terv van, válaszolta, de azt sem küldte át. Este még levelet is írtam neki, amiből idézek:
„A mai napon 12:20-kor érkező Telekom szerelője kora délutánra helyreállította és működőképessé tette az optikai kábelt, az eljárás során egyértelműen realizálódott, hogy a hiba a körfolyosó elosztódoboznál történt sérülés következménye…
azt tanácsolta, hogy forduljak hozzád, mert a ház biztosítója nyilván állja a költségeket. Mindenesetre mellékelem a számlát…
…a lakásban szétbarkácsolt fal helyreállításáról is téged kell megkérdezzelek, mert a dolgozók szerint, rájuk csak a gipszelés tartozott…
…legnagyobb problémának az egész napos áram-szüneteket tartom. Azt hiszem, hogy előrelátóbb szervezéssel mindezeket meg lehetett volna és meg lehetne a jövőben előzni, fóliázás, aggregátor…
….a saját szemeddel is meggyőződhetsz a munka utáni takarítás elégtelenségéről.”
Válaszát reggelre megkaptam; neki, a közös képviselőnek nincs köze a károkhoz, azt a vállalkozónak kell rendezni és közölte, hogy az általam felvetett további témák sem tartoznak rá. Azt írja, hogy a fal vésése és helyreállítása nem szerepel a költségvetési tervezetben.
Összegezve: szerződés nélkül barkácsol a házban néhány ember, illetve nem, hiszen ma összesen egy fő jelent meg és egy szinttel lejjebb tett-vett. Ezen az emeleten még van két lakás, aminek a közelébe sem mentek, illetve a körfolyosó munkálatait sem fejezték be.
(Azt gondolom, hogy a szerződés forszírozása miatt megijedtek és talán azt próbálják pótolni.)
Ha nem rendeződnek a dolgok hamarosan, akkor a vállalkozót is megnevezem.
2026. 07. 30.
Ma is csendes nap volt. Kilenc körül kezdtek kopácsolni a másodikon.
2026. 07. 31.
2026. 08. 1. 2026. 08. 2.
2026. 08. 3.
Lekapcsolta szó nélkül (klíma, pc, boyler,) pedig itt ültünk.
2026. 08. 4.
Mai nappal elhangzott a kérés, hogy a nem sürgős munkákkal álljanak le a vállalkozók. Természetesen ez nem történt meg. Az MVM-t négyféle módon tájékoztattam, de nincs lehetőségük eljárni. Forduljak a vállalkozóhoz és/vagy a közös képviselőhöz a problémáimmal. A vállalkozó, akinek jeleztem, hogy egész nap nincs áram és abszurdnak tartom, hogy a cédulára hivatkozik, melyet a bejegyzés elején láthattok és minden gang ajtóra kitűzött, hogy szeptember végéig 9-15-ig az én érdekemben dolgoznak… stb.
Aztán a beszélgetés közben egyszer csak elnémította a telefont.
Ezután írtam a közös képviselőnek egy erőteljesebb hangú levelet, amelyben követeltem, hogy láthassam a vállalkozóval kötött szerződést, melyet az előző kérésem óta nem sikerült elküldenie.
…és még a jó sorozatom is elgyengült az újabb évadokra. Mindegy is, hiszen lemerült a telóm… (Tovább nézésre csábító első évad. Kivételesen jó második évad. Reményt keltő harmadik, negyedik évad. Most már végig nézem további évadok. Beck. A rendezőnek vagy írónak a felesége vagy barátnője, aki epizodistának is gyenge lenne, lassacskán főszereplővé avanzsált. Sajnos közben elhízott vagy terhes lett, de erre nincs magyarázat a filmben. Gondolom, lassan az egész stábot lecserélték, mert elfogyott a vágó is, az operatőrök is. Kukába dobált remek ötletek gyűjteménye. Igazán kár a sorozatért.)
2026. 08. 5. 6.
Létezik a szerződés és meg is kaptam, sőt ma bekopogtak, hogy „most kapcsoljuk le a villanyt.” Ezentúl, ha problémám lesz, azt mondom, hogy összehozlak a miniszterelnökkel.
2026. 08. 5. 7.
…és akkor ma egyáltalán nem jöttek. (Természetesen, nem szóltak erről 😀 )
2026. 08. 8. 9. 10. 11.
Az értesítés elmaradása ellenére, jól esett a nyugodalmas hétvége. Aztán hétfőn bepótoltak minden bosszantási elmaradást. A legizgalmasabb az volt, amikor háromkor levonultak úgy, hogy nem ellenőrizték, sikeresen visszakapcsolták-e az áramot. Elkezdődött a telefonálgatás a vállalkozónak, a közös képviselőnek, felveszi, nem veszi, visszahív, nem hív vissza, stb. Persze, már nem is az én számomról, kizárva a személyeskedés lehetőségét, aminek a gondolata azért felmerült bennem. De egyszerűen csak a „hozzánemértési” kvócienssel kellett volna számolnom. Végül egyikük visszajött, húsz percig ügyködött, hogy ne csak az egyik tartományban, hanem sehol a házban ne legyen áram, majd újabb húsz perc alatt visszaállt a régi rend.
Közben össze kellene raknom egy anyagot, de nem merem kitenni a számítógépet egy váratlan áramszünetnek. Marad az éjszakázás. Legalább felügyelem, hogy az éj leple alatt, nem gyulladnak-e ki az új telepítmények.
2026. 08. 12. 13.
Számunkra eseménytelen napok. A vidékről hazaérkezett szomszédomnak kellemetlenebb. Valószínűleg napok óta nincs áram a lakásában. Hűtő, mélyhűtő… annyi
2026. 08. 12. 14. szombat
Lementem vásárolni. Ez fogadott. Komolyan, mi folyik itt? Meglepetés hétvégére, nyitott kapu, összetört kuka, nyitott tároló ajtó. Fel sem merek menni megnézni, hogy megvannak-e a dolgaim.
Közmédia kontra közmédia
A választások idején, kb. két hónapja, be kellett mennem a tkomhoz, ezt-azt intézni. Mondom, ha már így alakult, visszakérek pár tévé csatornát, amiről sok évvel ezelőtt lemondtam, részben a kibírhatatlan reklám-ömlesztés miatt, részben, mert rákaptam az internetes film-és sorozat nézésre.
De mégis kértem, hogy ezt az irgalmatlan előfizetési díjat töltsék meg valami tartalommal, azt feltételezve, hogy az új rendszerben szépen visszaáll valamilyen kiegyensúlyozott hírszolgáltatás. Ami, különben nem annyira nehéz, csak a tényeket kell röviden, indulati töltelék nélkül közölni.
Na, ma kiderült, hogy becsukták, lekapcsolták az emegyet, az ideiglenes vezetők (régi káderek) átvilágítanak, aztán majd meglátjuk, mi lesz.
Ugye, a többi csatorna, egy mértékadó barátom szerint, előfizetésből, reklámokból él (magamban mosolygok), tehát joggal szűri át a híreit szilikonon, forgó kék fényben csöpögő véren, lyukas zászlón, népnemzeti szemforgatáson, aztán folytatom még, ha eszembe jut valami szellemesebb megfogalmazás. Habár, nem szellemeskedni akarok, de elvárhatom „magyar emberként”, hogy legyen egy közszolgálati csatorna, ahol nem két divatos gyógyszer, mosószer, felnőtt pelenka reklám között értesülhetek arról, hogy az aktuálisan nézett csatorna szerkesztője kivel szimpatizál annyira, hogy magánélete eseményeit kiemelt hírként kezelje.
Na, mindegy is!
Amiről írni akartam, azt csak súrolja ez a probléma.
Ahogy az árulást nevezhetitek megvilágosodásnak, úgy a diktatúrát is nevezhetitek „csak most az egyszernek, amíg kialakul a demokrácia”, de attól még nem lesz az. Emiatt vagyok megint szomorú.
Az MTVA archívumában (is) felhalmozott, elcsóreszolt filmeknek, műsoroknak az újravetítésével, megtekinthetőségével tökéletesen egyetértek. Az ilyesféle depókat úgy hívják, hogy filmtár. És tekintettel az elmúlt évtizedekben, ezeknek a felhasználásából befolyt összegekre, szabadon hozzáférhetővé kellene tenni a magyar emberek számára.
Az „is” arra vonatkozik, hogy a rendszerváltások során az összes, nemcsak filmes gyűjtemény, valahogy mindig magánkézbe került. Ahogy a még használható eszközök, épületek, stb. Lásd: MOVI, Filmgyár, vári könyvtárak, kiállító termek…
Celebarcok
Remélem,
hogy a felszín látványos kapirgálásával párhuzamosan, a mélyben húzódó alapproblémák is javításra kerülnek.
Az biztos, hogy az rtl valahai munkatársai lassan új tv csatornát indíthatnak a parlamentben, így a magyar emberek nem maradnak sziporkázó kommunikáció nélkül. Bár, hülyítésben eddig sem volt hiány.
Azonban csodálkoznék,
ha kiderülne, hogy a szóvivők állnak a mindenkori események hátterében.
És igen,
tényleg nem celebekre, hanem képzett, továbbképzett és elhivatott dolgozókra van szükség a mentőknél (is). Egyáltalán minek kell kommunikátor, ha mindenki teszi a dolgát?
Szemforgatás
Emlékszem,
volt az az ügy, amikor az idióta terrorista Breivik 2011-ben legyilkolt egy szigetnyi kiránduló gyereket. Elfogták, megtárgyalták, elítélték, na nem halálra, mert az csúnya dolog, hanem a leghosszabb időre, ami adható, 21 évre. Lecsukták, aztán elkezdett reklamálni, hogy nem elég színes a tévéje, nem jó a kilátás a rácsokon át, megvan-e vajon a neki járó valahány négyzetméter és így tovább. És rendre igazat adtak neki, mert ami jár, az jár, akkor is ha tömeggyilkos az ember.
Szóval ennyit a jogszerűségről,
törvényességről, liberális, demokratikus berendezkedésről. Én aztán nem vagyok egy bosszúszomjas egyed, általában betudom a bűnözést az ember alaptermészetéből adódó, változtathatatlan
Hagyjuk már ezt a törvényes kereteket dumát!
Mégiscsak az én elmúlt tizenöt (hetven) évemről van!
Az fb és a yt is spanyol ajkúnak tekint
és én meguntam a hadakozást. Így inkább hagyom, hogy spanyol nyelvű illusztrációk kerüljenek az oldalra. Itt úgyis csak a kép számít.
Prolog
Most, hogy a Bing ügyesen már videókat is generál, engem meg ügyesen soha nem érdekelt, hogy a történet nem összefüggő, a szereplő egyik beállításról a másikra megváltozik, megjött a kedvem filmecskét csinálni.
Olyan jó, hogy a magam ura, s úrnője vagyok.
Sir George és régi barátja Baha kapitány gyerekkori kincses térképüket nézegetik. Elhatározzák, hogy a vízi túrájukat az idén – egy régi jachton – a térképet követve töltik. https://ostorosagnes.hu/blog/
Sir George lánya elhatározza, hogy felkutatja apja hullámsírját. Búvárvizsgát tesz, hogy csatlakozhasson a kutató csoporthoz.
Elkanyarodom másfelé. A másfelé új oldalt is kap; Imprinting lesz a címe. de, addig is.
Jó lenne,
ha többet olvasnátok.
Jó lenne, ha meg is jegyeznétek,
netán megtanulnátok, amit olvastok.
Itt van például az etológia. (Vigyázat, nem teológia!!! Sőt!)
Próbálkozzatok Desmond Morris, Csányi Vilmos, esetleg Richard Dawkins könyveivel. Talán, nem lenne ennyi megalapozatlan elvárásotok magatokkal és a politikusokkal szemben. Az állatok türelmes megfigyelés után kiszámíthatóak, idomíthatóak és tudható, hogy egy határon túl nem taníthatóak.
Később, az előbbi és más konzekvenciák leszűréséhez, sokat segíthet a szépirodalom.
Felesleges és egyre veszélyesebb időpocsékolás,
húszévente újrakezdeni a meglévő építmények lerombolását, majd az újjáépítést abban a hitben, hogy ilyen még nem volt, ez valami más lesz.
(Lépésről lépésre, tégláról téglára, óvatosan javítgatva, a meglévőt őrizgetve… és akkor nem kellene újra feltalálni a meleg vizet vagy például, a villamost a Bajcsyn. Nemrég volt protokollokat rekonstruálni, majd hagyni, hogy egy következő hullám újra elmossa.)
És akkor a részletek:
Első emlékem a veszprémi vasútállomás felszámolása és nagyjából ezzel egyidőben az akkori város központ, piac, fő utcai házak lebontása.
Amikor felköltöztem Budapestre, akkor még járt a villamos a Bajcsyn.