Blog

Jó lenne,

ha többet olvasnátok.

Jó lenne, ha meg is jegyeznétek,

netán megtanulnátok, amit olvastok.

Itt van például az etológia. (Vigyázat, nem teológia!!! Sőt!)

Próbálkozzatok Desmond Morris, Csányi Vilmos, esetleg Richard Dawkins könyveivel. Talán, nem lenne ennyi megalapozatlan elvárásotok magatokkal és a politikusokkal szemben. Az állatok türelmes megfigyelés után kiszámíthatóak, idomíthatóak és tudható, hogy egy határon túl nem taníthatóak.
Később, az előbbi és más konzekvenciák leszűréséhez, sokat segíthet a szépirodalom.

Felesleges és egyre veszélyesebb időpocsékolás,

húszévente újrakezdeni a meglévő építmények lerombolását, majd az újjáépítést abban a hitben, hogy ilyen még nem volt,  ez valami más lesz.
(Lépésről lépésre, tégláról téglára, óvatosan javítgatva, a meglévőt őrizgetve… és akkor nem kellene újra feltalálni a meleg vizet vagy például, a villamost a Bajcsyn. Nemrég volt protokollokat rekonstruálni, majd hagyni, hogy egy következő hullám újra elmossa.)

És akkor a részletek:

Első emlékem a veszprémi vasútállomás felszámolása és nagyjából ezzel egyidőben az akkori város központ, piac, fő utcai házak lebontása.

 

Amikor felköltöztem Budapestre, akkor még járt a villamos a Bajcsyn.

Esküszöm

“Amikor

valaki esküt tesz hogy titkot tart, hogy a valakit, a valamit szolgálja, hogy nem árt, de segít, hogy holtodiglan-holtomiglan, hogy stb. … aztán mégis meggondolja magát, úgynevezett függelmet sért, árulóvá válik, még azt is elvárhatja, hogy az árulása haszonélvezője megbocsát neki, sőt megdicséri, visszahelyezi jogaiba és kitünteti? A sok like-ról és hype-ról nem is beszélve. Hát, hová értéktelenedett a kisdobos becsületszó?

Javaslat

napjaink eskütétel szövegére:
Esküszöm, ígérem, fogadom,
S, ha úgy tetszik, betartom vagy nem, vagy majd meglátom, az attól függ…”

A fenti Fb

bejegyzésre, amint az várható volt, született néhány reakció, az aktualitását illetően. Tehát, hogy, de nem erre esküdött fel, illetve igaza van-e, mármint annak a bizonyos (azoknak a bizonyos) rendőrnek (rendőröknek).

Az eskü

eredeti jelentéséről szó sem esett. Azt hiszem, hogy itt lehet a bibi. Mert igaz, hogy a rendőr is ember, főleg otthon, a négy fal között, de semmiképpen sem az utcán, egyenruhába beöltözve. És elég egy szava szegése, hogy megrendüljön a bizalom az összesben. Ennek pedig igen messzire nyúló következményei vannak. Analógiának felhozom Gyurcsány nem lemondását, ami hosszú időre precedenst teremtett, hogy nem kell lemondani, hiszen ennek semmilyen következménye nem lesz. És nem is mondott le igazán senki, a taktikai megfontolásból lemondatott női bábokat.

Mint már többször

leszögeztem, nekem szerencsém volt. Nagyon korán megtanította apám, hogy semmit ne higgyek el, hiszen éppen csak lejöttünk a fáról, a civilizáció fényes máza mögött dúl a dzsungel háború a túlélésért

Szóval, nem kellett kiábrándulnom a rendőrökből, nem most veszítettem el a bizalmam, hanem még a hetvenes évek környékén, amikor lépten-nyomon igazoltattak, mert hosszú, loboncos hajam volt, mert “párhuzam” nadrágot vagy koptatott kordot hordtam és simán szemtelenkedtem velük, ha úgy tartotta kedvem. Ők jól elszórakoztak a kiscsaj szívatásán én megtanultam, hogy igen, ők is csak emberek.

A cinizmusomnak

köszönhetően, nem is esküdtem fel-meg, nincs is mit megszegnem. De senkinek nem kell esküdözni és aki mégis megteszi, az állja a szavát mindhalálig!

De remélem,

hogy akad köztük olyan, aki komolyan veszi magát és az adott szavát és lesz egy kor, amikor ennek újból súlya lesz.

Police
Police

 

 

 

 

Sokat írtam már ilyesmikről, bár a rendőrös sztorik már sehol nincsenek.

(Ha nem lenne még mindig ez a nyomorult vallás, akkor nem kellene ilyen f-kat olvasnom, hogy; tegnap öngyilkos lett egy … ön miatt, a félelemkeltés miatt, a manipulált háborús narratívája miatt… Sok ember élete szárad a lelkén : ((( Ezt már csak az Égiek tudják elrendezni önnel.) Csak így magamnak jegyzem fel, hogy erről is írjak egyszer vagy találjak hozzá jó idézeteket, mert ha nem a kurva égiektől várnánk, hogy csináljanak valamit, akkor talán többre jutnánk.

Írott-íratlan törvények

Nagyon régóta -talán a kezdetektől -élek egy olyan országban, ahol a központi  iránymutatásokat, mint jog, etika, írott-íratlan törvények, parancsolatok, szerencsésebb figyelmen kívül hagyni és mindig csak a saját értékrendem alapján cselekedni.  (Különben fura, igazságtalan, felháborító vagy veszélyes következmények jöhetnek.)

Azt is tudom, hogy ehhez sok bátorság kell, részleges vagy teljes elszigetelődéssel jár, sokszor, inkább többször eredménytelen vagy éppen káros az eredeti célkitűzéshez képest.

Ez a bejegyzés egy Facebook poszt miatt íródott, melyet nem csatolok. De a lényege, hogy a lányát a zaklatótól megvédő apa, nagyobb büntetést kapott a bíróságon, mint a zaklató. Én is azt gondolom, hogy jól tette, hogy a saját értékrendje szerint járt el.

az összes bejegyzés